Éjszakai őrség

*A bejegyzés korábban megjelent a Kockablog-ban.

*A bejegyzés korábban megjelent a Kockablog-ban.

*A bejegyzés korábban megjelent a Kockablog-ban.

*A bejegyzés korábban megjelent a Kockablog-ban.

Ne menjünk ki a netre védelem nélkül! Legfőképpen otthonra ajánljuk az alábbi 4 alapvető védelmi szoftvert, "az ördög nem alszik" jeligével. A legnagyobb előnyük a stabil működés mellett az ingyenesség. És itt mindjárt az elején hadd adjunk egy erős sorry-t a Linux hívőknek az összeállítás Windows-specifikus volta miatt. Ha egy hasonló funkcionalitást lefedő programcsomagot valaki megsúg nekünk Linux környezetre, ígérjük, azt is publikálni fogjuk.

Tűzfal

Egy önálló tűzfal szoftver telepítése a minimum elvárás, közvetlenül az operációs rendszer telepítése után. Ez olyan ökölszabály, mint az, hogy bezárjuk az ajtót a lakótelepen és csak annak nyitjuk ki, aki egyrészt kopog, másrészt be is akarjuk engedni. A hasonlat, higyjétek el, nagyon is stimmel.

A Zone Labs sokáig önállóan végezte áldásos fejlesztési tevékenységét, később aCheckPoint által felvásárolódott. Hogy mikortól van a tűzfaluknak fizetős verziója is, már nem emlékszem, de köszönjük a marketingnek, vagy a kontrollingnak, vagy bárkinek, de még mindig tartják az ingyenes vonalat és a csupasz tűzfalat egyéni felhasználásra továbbra is a palettájukon tartják.

Az már tényleg csak hab a tortán, hogy némi hazai támogatása is van a szoftvernek, főleg ha szeretnénk a nagyobb csomagot megvásárolni.

A letöltéssel akár a gyártói, akár a hazai oldalról történjék, picit oda kell figyelni, mert a színes-szagos képek a fizetős szoftver ingyenes próbaverzióját ajánlják, mellette azonban az ingyenes verziót is mindig nyakon lehet csípni. Egyszerű a telepítés, az alapvető programjainkat be is állítja az engedélyezési listába.

Remek szoftver. Kicsi az erőforrásigénye, figyeli, ha újabb verziója kerül ki a gyártói oldalra, és beállítás után olyan csendben marad a háttérben, mint a nyúl a fűben.

Víruskereső

Neki is van hazai támogatása. Üzenjük a webmesternek, tessék szíves a www nélküli DNS-t is beállítani. ;)

Ennek is van fizetős verziója is, de nekünk első körben elegendő az ingyenes programjuk, ami ráadásul kémprogram keresésre is alkalmas.

A víruskereső program az, amit talán a legkevésbé kell bemutatni működés szempontjából, a most felsoroltak közül ezekkel élünk együtt a legrégebbi, még az internetet is megelőző idők óta. A feladata elvben egyszerű: minden programot, ami letöltődik, esetleg CD-n/DVD-n/USB-n kerül hozzánk, meg kell vizsgálnia afelől, hogy tartalmaz-e kártékony kódot, fertőz-e, stb. Emellett frissítenie kell magát az internetről, hiszen a zsiványok nem alszanak, egyre újabb és komolyabb vírusokkal próbálják áldásosnak korántsem nevezhető tevékenységüket kifejteni. Az AVG - jelentjük - nagyon jól teljesíti az elvárásainkat. Több marketinget inkább a saját oldalukról olvassatok el.

Trójai-, reklám- és egyéb nyomkövetők, kémprogramok ellen

Böngészés és letöltés közben számos olyan objektum kerülhet fel a gépünkre, amit jogosan vagy jogtalanul, de mégiscsak a nyakunkba varrnak. Ezek többek között nyomon követik a mozgásunkat az internetes térben és később a nyomkövetőt elhelyező internetes oldalt újból meglátogatva az adatokat visszaküldik.

Másik csoportjuk - a trójaiak - becsücsülnek a gépünkre, és ajtót nyitnak a világ felé, adatokat kiszivárogtatva onnan, vagy "csak" teret adva kívülről jövő vezérlések közvetítésének. Nagyon kellemetlen helyzetekbe tudnak ám hozni bennünket, mert olyan támadásoknak is részesei lehetünk, ami abszolút a tudtukon kívül zajlik.

A Lavasoft oldaláról tölthető le a fenti huncutság ellenszere, Ad-Aware néven ismerjük a szoftvert, hasolóan az eddigiekhez van igyenes verziója is. Frissíti magát az internetről, gyorsan átfésüli a rendszerünket és a megtalált veszélyes állományokat kategóriába szervezve összegezi, majd kérésünkre el is távolítja.

Böngészési nyomeltakarító és registry tisztító

Aki aktív internetező, és először futtatja aCCleaner-t, meg fog döbbenni, mennyi szemetet tud letakarítani az ember gépéről. Volt eset, hogy egyik szervizkörutamon az adott gépről 6 GByte felesleget távolított el.

Ő a kedvencünk. Abszolút ingyenes, emellett nagyon nagy tudású. Amellett, hogy az összes felesleges fájlt leszedi a gépünkről, ki tudja javítani a registry (nemkockák kedvéért ez egy belső Windows adatbázis, ami meglepően le tudja lassítani a gépünket) hibákat. Ki tudja listázni az automatikusan betöltődő programokat is, persze nem olyan részletesen, mint a Sysinternals idevágó eszközei, de első körben ez is elég ahhoz, hogy felfedezzük, ha valami ordítóan nem kívánt elemként lassítja a gépünk beindulását.

A fenti konfig-együttest évek óta használjuk, teljes megelégedéssel, de szívesen várunk beszámolókat más csomagokról is a kommentekben.

Egy megjegyzést még a végére. A következő általános karbantartási sorrendet javasoljuk a hatékonyság javítása végett:

1. CCleaner futtatása
2. Ad Aware futtatása
3. Antivírus futtatása
4. Lemeztöredezettség-mentesítés

Ha ezekkel a manőverekkel rendszeresen élünk, a gépünknek észrevehetően javulni fog a teljesítménye.

*A bejegyzés korábban megjelent a Kockablog-ban.

Nos, megérkezett a minap a parlament elé a vonatkozó T/9024. számú törvényjavaslat. Elolvastuk ezt, a kapcsolódó bizottsági ajánlásokat (1, 2, 3) és a módosító indítványokat (4, 5). Aztán elolvastuk a parlamenti vitáról szóló jegyzőkönyvet, és lett egy pár megjegyzésünk az előterjesztéshez.

Az előterjesztői és kormányoldalról jövő támogatói véleményekkel hadd ne foglalkozzunk, pont a bekövetkezendő sarkos kritikánk miatt. Meglepődtünk azonban Nyitrai Zsoltnak a vitában megfogalmazott visszafogott véleményén. Persze lehet, hogy csak politikusi mivolta akadályozta meg abban, hogy direktben feltegye a kérdést: Mi ez az ordas nagy baromság már megint? Mi azonban nem vagyunk politikusok, ígyhát szabad elragadtatnunk magunkat. Főleg, ha tényleg ordas nagy baromságról van szó.

Kezdjük a legelejéről, kábé ilyen sorrendben: Ügyfélkapu, Abevjava, Értesítési tárhely, Hivatali kapu, és süllyedjünk bele a mocsárba, egyre mélyebben. Csak-csak megindokolja az elektronikus kormányzat évről-évre, hogy az Ügyfélkapu biztonságos, meg korszerű, egy ideje azonban a szakemberek még a laikusok számára is nyilvánvalóvá tették, hogy nem az. A legutóbbi emberi mulasztásokkal magyarázott fiaskókkal most ne is foglalkozzunk. Következhet a még senki kompetens igénybevevő által normálisan működni nem látott általános nyomtatványkitöltő programmal, amire támaszkodik az elektronikus adóbevallás, és nagyon úgy tűnik, hogy ezentúl minden, elektronikus kommunikációban használt dokumentumot erre a koncepcióra akarnak ráhúzni. A sehová be nem kategorizálható ideiglenes és tartós értesítési tárhelyek a hivatali kapuval holtversenyben zárják azt a sort, amit úgy is nevezhetnénk, elektronikus spanyolviasz. Bárki legyen is az az ember, vagy az a szakértői gárda, akik életben tartják ezt a "fejlesztési" vonalat, nagyon erős lobby-tevékenységnek nem állnak ellen, mert ennyire szembe menni a korral, a technológia mai lehetőségeivel, az vagy akkora művészet, amit nem láttunk Picasso óta, vagy olyan horderejű ostobaság, ami indián módra tisztelendő.

A fenti kiborulásunknak oka utolsó cseppként az elektronikus tértivevény elképesztő szakmai melléfogással megalkotott víziója. Kérem szépen, üljünk már le egy asztal mellé, és beszéljük meg ezeket a dolgokat. A söröket, meg a pereceket én állom. (Jó kör lesz, mert egyedül leszek.) Az elektronikus tértivevény fogalma messze nem ismeretlen. A hagyományosnak mondott e-mail forgalomban használatos is, bár megoszlanak a vélemények a felhasználásának jogosságáról. A szoftvergyártók a mai napig sem alkalmazzák a tértivevénnyel érkezett levelekre a válaszok automatikus megadását, talán rémlik Outlook felhasználóknak, hogy visszaigazolás kérésekor a rendszer riasztja a felhasználót. Ebbe azonban ne menjünk bele részletesebben, mert hivatalos okiratoknál ezt a kötelező elemet tudomásul lehet és kell venni. Az Outlook példa csak azt volt hivatott emlékeztetni, hogy létező és nagyon is élő megoldásról beszélünk.

Áttekintettük néhány ingyenes email szolgáltatót, alkalmazzák-e a visszaigazolás kérésének lehetőségét levélíráskor. Itthon inkább igen, külföldön inkább nem, lásd alább.

Nem véletlenül hoztuk fel az email párhuzamot. Igazából érthetetlen, hogy miért nem ezt a fajta, internetes ősidők óta létező technikát alkalmazza az elektronikus kormányzat akár az adóbevallásra, akár ennek vagy bármimásnak a visszaigazolására, illetve a hivatalból történő elektronikus irat kézbesítésére. Ha más miatt nem is, épp csak azért, mert a visszaigazolás ebben a környezetben eléggé egzakt módon már definiált.

Kétféle visszajelzés is létezik, az ú.n. Delivery és Disposition státuszok. Nagyon tömören fogalmazva az előbbi a levél célhoz érkezéséről, míg az utóbbi az elolvasásáról ad infót. Használatukat az RFC 3461, RFC 3462, RFC 3463, RFC 3464 illetve az RFC 3798 szabványok írják le.

Mindennek használatához, tisztelt törvényalkotó - majdnem azt mondtam, kollégák - urak, egy dolog van csak, amit építeni szükséges: egy olyan garantáltan működő email rendszer, amit alanyi jogon minden állampolgár használhat, és a felhasználók - akik ugyebár hivatalok, és a ma még horribile dictu piaci felhasználók is lehetnek - életük vagy működésük végéig használhatnak. Ezt kell szépen beszabályozni, hogy a fiókok hozzáférése hogy történjen meg, a tartalmát örökíthetően vagy jogutódlással át lehet-e adni, és így tovább.

El kell varrni még egy szálat, ez pedig az állami és piaci email rendszerek kapcsolata. Éspedig az látszik működőképesnek, hogy ne legyen kapcsolatuk. Ne legyen, mert ezzel egy sereg szoftverfejlesztési-, üzemeltetési-, és licenszköltséget meg lehet spórolni, úgymint spam- és vírusvédelem és még sorolhatnánk. Egy embernek egész életében nincs olyan mennyiségű hivatalos okirata, hogy ne lehetne ezt tízmilliós felhasználói nagyságrendben tárolni, a piaci forgalom kizárásával tehát óriási mennyiségű tárhely is megspórolható. Az állampolgár meg tudomásul fogja venni, hogy ez a rendszer nem az, ahol vicces leveleket küldözgethetnek egymásnak, ahogy a mai Központi Rendszerben lévő"tárhelyük" sem fogad be privát anyagokat.

Hát ennyi volna. Mondjuk projektötletnek az Ügyfélkapu 3 projekthez. Addig azonban legalább azt a hibát tessenek orvosolni, hogy a meglévő email címünket meg lehessen változtatni, mert ma csak szomorú hibaüzenettel találkozunk, ha ezt a funkciót szeretnénk használni, az alábbiak szerint.

Ezt az XR-es e-mail címet, illetve a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs és E-közigazgatási Szakállamtitkárság aláírású e-mail feladási címeként szereplő kr@kr.gov.hu címet szintén ne elemezzük. A kommunikáció az elektronikus kormányzat egyik leggyengébb oldala.

*A bejegyzés korábban megjelent a Kockablog-ban.

Egy kiválasztási ablakban több csatolandó állományt is ki lehet jelölni, és a levélíró form szépen egymás után betölti az összeset, amíg mondjuk a levelet fogalmazzuk. A feltöltés státuszáról grafikus infót kapunk, ahogy azt a mellékelt képen is látjuk.

Ugye előfordult már, hogy hirtelen felindultságból elküldtél egy mailt, és a send-re kattintva már tudtad, hogy ezt nem kellett volna. Vagy csak egyszerűen lemaradt az attach, vagy kellett volna még egy cc címzés. Nos, van megoldás, az elküldést most már lehet meg nem történtté tenni, igaz, hogy csak rövid ideig él a funkció, de legalább már van ilyen is. És mielőtt még megkérdeznéd, azért él rövid ideid, mert valamikor a levelet azért csak el kell küldeni. :)

Szeretjük mindkettőt.

*A bejegyzés korábban megjelent a Kockablog-ban.

*A bejegyzés korábban megjelent a Kockablog-ban.

*A bejegyzés korábban megjelent a Kockablog-ban.

*A bejegyzés korábban megjelent a Kockablog-ban.