Éjszakai őrség

A Tiszánál jártam. Az útnak egyszer csak vége szakadt, komppal lehetett tovább menni. Meglepetés volt, nem így terveztem, de ha már ide jutottam, átkompoltam. Este 6 óra körül lehetett az idő, voltunk vagy hárman behajózás után, a két kompossal együtt. Beszédbe elegyedtem velük.

- Jó napot kívánok. Nem zavarja, ha menet közben kérdezek vagy kettő?
- Jó napot. Csak tessék.
- Meddig jár a komp?
- 6-ig.
- Akkor épp elértem az utolsót. Ha valaki lemarad, és elkezd integetni, mit csinálnak?
- Hát visszajövünk érte és átvisszük.
- 6 után is?
- Hát ha akkor jön és meglátjuk, akkor is.
- És meddig lesz üzem a télen?
- November 30-ig.
- És ha jó idő lesz utána, akkor nem működnek?
- Ha jön valaki, átvisszük. Ha meg zajlik, akkor leállunk. Amíg jó idő van, nem tesszük el télire.

Ezt kockául úgy hívják: service on demand.

Korábban volt már nálunk szó a hőskorról, egy 2004-es táblázatot mutattam a Medián Webauditról. Most - igaz nem olyan szép forgalmi görbékkel illusztrálva - összeszedtem azokat a jelentősebb domain neveket, amelyek ma is élő szolgáltatást adnak, legalább tíz évesek, azaz 1999-ben vagy az előtt regisztrálták. A gyűjtéshez segítségül most is a Webaudit-ot hívtam.

Szívesen kiegészítem a listát működő és időben ideillő címekkel, olyanokkal is, akik esetleg nincsenek auditálva, de régiek és van valamilyen aktuális, minimum félhivatalos forgalmi adatuk. Megjegyzések velkam.

Hogy a túróba van az, hogy az egyik kertévéről reklám miatt leszállva, átlépve a másikra, puszta véletlenségből ott is mindig reklámokkal találkozok?! Ne mondd már, hogy nincs megbeszélve... Nem ezt hívják reklámidőpont-kartellnek?

A hangosabbnak tűnő reklámhanggal meg pláne hagyjatok, nem értem, miért nem kapnak visszaesőként néhány tucat milliós irgumburgumot az ORTT-től.

Minek is nézek egyáltalán ilyeneket. :(

Ma kaptam mailben egy .ai fájlt. Francnak sincs installálva Adobe Illustrator, de nagyon kíváncsi voltam rá, mi lehet benne. Mit lehet tenni? Vagy elmegyek a szürke zónába és keresek Adobe csomagot serial number-rel, vagy szerzek valami konvertert, vagy viewert. Vagy pedig az van, hogy kreatív vagyok. : ] Hát ez utóbbi volt, inkább a lustaság árán.

Belenéztem a fájlba direkt egy hex editorral, és nagyon PostScript szagúnak látszott az anyag. Nosza, átneveztem pdf-re, az Acrobat Reader azért elbánik az ilyenekkel, és láss csodát, rákönyökölve egy Enter-rel meg is elevenedett az Adobe Illustrator fájlom. Zsírkomoly.

Érdekes módon a plusz tárolható fotók mennyiségével reklámozza a Google a tárhelyvásárlási akcióját. 20 GByte storage évi 5 dollárért... Nem igazán sok. Ennyiért a Google számításai szerint 10.000 db teljes méretű 5 megapixel felbontásban készült fotót tudunk fejfájás nélkül biztonságban tudni a nagy testvér felhőjében.

Vehetünk azonban nagyobb tárhelyet is, akár egészen extrém méretet. Az árak az alábbiak szerint alakulnak.

20 GB - $5 USD 
80 GB - $20 USD 
200 GB - $50 USD 
400 GB - $100 USD
1 TB - $256 USD
2 TB - $512 USD
4 TB - $1.024 USD 
8 TB - $2.048 USD 
16 TB - $4.096 USD

*** UPDATE

A fejfájást javítottam. :) A link meg itt van. Infót az oldal csak annak ad ki, akinek van Google accountja. https://www.google.com/accounts/PurchaseStorage 

Olyan nüanszokra már régóta várok, hogy ilyen extrákat direktben hadd vegyek már meg az Adsense accountommal fizetve, de úgy tűnik, a Google-nek ez nem tartozik az első prioritású fejlesztési tervei közé. Valaki, akinek válaszol, kérdezze már meg Peresztegi Zolit. :)

Itt egy screenshot, mit is ír ki az oldal Gmail tulajdonosoknak. Klikk a nagyobb képért.

Statisztikai adatokkal lepett meg bennünket "Közrabszolga", köszönjük. A levélben a Magyarország.hu látogatottsági adatai érkeztek, sajnos csak az első félévi számok, de ennek is örülünk. Ígéretet kaptunk arra, hogy hamarosan a 3. negyedév adatait is láthatjuk, amit előzetesen is megköszönünk. Mielőtt azonban nekiesnénk a nyers számoknak, nézzünk meg pár kérdést.

Hol tart ma az elektronikus ügyintézés?

Őszinte legyek, vagy udvarias? A kérdésre nincs jó válasz. Az elmúlt öt évben alig érezhetően nőtt az elektronikus szolgáltatások tárháza. Ott tartunk, hogy az üzemeltető (!) egy aktuálisnak szánt szakmai kommunikációjában századjára is a szánkba rágja, mi a csuda az Ügyfélkapu, ahelyett, hogy újabbnál újabb szolgáltatásokat, mobil elérést (és nem csak egy bejelentkezést támogató SMS-t), valóban általánosan működő okmányirodai együttműködést, de legalábbis stabil üzemet mutatna be. De ha ezeket nem, legalább a terveket nyilvánossá tehetné, amire egyrészt várhatnánk, másrészt számon kérhetnénk. A központi szolgáltatásokat évről-évre milliárdos összegekkel fejlesztik és működtetik, melynek eredményét - valljuk be őszintén - nem nagyon látjuk. Eközben megtörténhetett az a csúfság, hogy egy önkormányzat hatályon kívül helyezi az elektronikus ügyintézésről szóló rendeletét, mert a Központi Rendszer fejlesztése mellett az önkormányzati fejlesztésekre az elektronikus kormányzat nem biztosított forrásokat.

A későbbi elemzésem céljából most meghívlak egy szavazásra. A teljesség igénye nélkül kiemeltem az általam legfontosabbnak tartott elektronikus ekormányzati szolgáltatásokat, és megmérném azok használatát. És igen, igaz, a jogszabálykereső nincs belépéshez kötve, de ennek használata is érdekel. Kommentekben lehet jelezni, ha valami bántóan kimaradt volna. A felmérés nyilván nem lesz reprezentatív, cserébe viszont nem kell emeltdíjas SMS-ben szavazni. Mielőtt tovább olvasnál, kérlek, szavazz, csak kattints egyet a szürke téglalapocskára! Köszönöm.

Mit állít az e-kormányzat az Ügyfélkaput használókról?

Baja Ferenc nemrég 800.000 főben határozta meg azt a felhasználói közösséget, aki használja az idén az Ügyfélkaput. Idézzük.

„Ma már 800 ezer felhasználója van az ügyfélkapunak, így az elektronikus ügyintézés közvetlenül 4,5 millió embert érint. Több mint 6 millió alkalommal veszik igénybe naponta a központi rendszer szolgáltatásait”

Ugyanezt a számot hasonló kontextusban említi a HVG-ben (is) megjelent 1/1 oldalas NFÜ hirdetés. Nos, a legnagyobb tisztelettel azt állítom, hogy valaki nem a teljes valót reportálja az államtitkárság és ezen keresztül az NFÜ felé, akár bizonyítványt fényezendő, akár más okból kifolyólag. Az állítást később igazolom.

Baja Ferenc sajtóbejelentését illusztrálandó, megjelent egy vicces ábra a Kormányszóvivő.hu oldalán, "E-ügyintézés a központi elektronikus szolgáltató rendszeren" címmel. Megmentettem, lásd alább. Az alul látható fehér téglalap "ab ovo" így néz ki, nincs kiszerkesztve belőle egy pixel sem. Csak két megjegyzést ide: a Központi Rendszernek része a gerinchálózat is, az ábra azonban ezt sikeresen másképp mutatja be. Azt is szívesen meghallgatnám, hogy a nemes egyszerűséggel "Közmű kiszolgáló rendszerek"-nek nevezett doboz vajon mit is takar, de most éppen nem ez a témánk.

Lássuk végre a valós számokat

A Medián Webaudit által mért forgalmi adatok szerint a 2009-es év első hat hónapjában a maximális oldalletöltési szám - amit valahogy arányosnak gondolnék a szolgáltatás igénybevételének számával (de beszéljük meg, ha másképp gondoljátok) - 2,2 millió volt, az is csak 1-1 nap alkalmával, a januári és februári adózási határnapokon. (Egészen pontosan január 20-án 2.252.894 oldalletöltés volt 94.082 felhasználóval, február 12-én pedig 2.199.679 oldalletöltés volt 101.257 felhasználóval. Az ominózus február 7-i napon mindössze 826.452 oldalt töltött le 39.916 felhasználó.)

Íme a két diagram.

A forgalom becslésére többen hivatkoztak már külső mérőrendszereket is. Nézzük, mit mutat ma az Alexa.com. Két olyan oldallal zártam közre a Magyarország.hu portál grafikonját, melyeknek adatai nyilvánosak a Webaudit oldalán. Itt is jól látszik, hogy minden évben egy alkalommal van csúcsterhelés, aztán decens zizegésben marad az oldal. Ez közvetve sem mutatja a fejlődés jelét, az "egyre többen használják az Ügyfélkaput" frázist pedig egyáltalán nem igazolja semmi.

Csak ebben az évben 4.7 Mrd Ft-ot fordítanak az Ügyfélkapu-2 rendszer fejlesztésre. Ez sok pénz. Főleg úgy, hogy nem tudjuk, mit kapunk érte. Kíváncsi voltam, mire emlékezik a világháló, nyilvánosan elérhető információkból összeállítotam egy listát, hogy lássuk, mennyibe is került az e-kormányzati szuperszoftver. A 2009-2010-re vonatkozó fejlesztési és üzemeltetési számok még csak erősen alsó becslésként szerepelnek a gyűjtésben.

Megjegyzések
(1) Az Ügyfélkapu első verziójának 2005-ös fejlesztését Baja Ferenc 5 Mrd Ft-ban határozta meg, üzemeltetése valószínűleg megegyezik a 2006-os költségekkel. Így ezek a számok is csak becslések.
(2) A Világgazdaság egy korábbi cikke szerint az elektronikus adó- és járulékbevallást megvalósító Magyar Telekom beruházás összege meghaladta a 3.4 Mrd Ft-ot. Ebben az esetben a publikált számok nagyon messze vannak a valóságtól.
(3) A kifizetésről nincs információ, csak a szerződött összegről.
(4) A költségek 2009-ben becsült értéke 7,5-8,2 Mrd Ft értékre rúghatnak, és 2010-re sem gondolom, hogy kevesebb lenne 2,5-3,0 Mrd Ft-nál.

A számok persze önmagukban nyersek, ismerni kellene a részleteket, ezeket azonban gyakorlatilag lehetetlen megtudni. A jelenleg regnáló e-kormányzati vezetés gyakorlata ugyanis az volt, hogy szinte mindegyik, az Ügyfélkaput valamennyire is érintő fejlesztésre nemzetbiztonsági felmentést kért és kapott, így a pályáztatás, a szállítók és a költségek részletei a nyilvánosság előtt rejtve maradtak. Nem vitatom, hogy a Közponi Rendszer fejlesztésének és üzemeltetésének elenyészőek lennének a költségei. Megfelelő és biztonságos technika létrehozása és fenntartása kizárólag jó szakemberek támogatásával, helyenként pedig csak outsourcinggal megoldható. A piacnak azonban megvannak az ismert számai, ehhez pedig az államnak, mint igényes megrendelőnek nyilván igazodnia kell, különben meg kellene elégednie a "futottak még" kategóriás, önjelölt szakikkal, akikkel tényleg valódi csődtömeg lenne a most csak a csődtömegség állapota felé tartó rendszer. Szóval költeni kell. De nem ennyit, vagy ha mégis ennyit, akkor nem ezért, amit ma szolgáltatásként és rendelkezésreállásként látunk.

A költségekkel kapcsolatban említsük még meg az idei év nagy dobását, a Nemzeti Digitális Közmű projektet. Úgy tűnik, továbbra sem tettek le ennek létrehozásáról, ám a költégeiről jelen pillanatban senki nem tud pontos információt adni. Az NDK támogatottsága meglehetősen gyenge. Gyenge olyannyira, hogy annak létrehozását, illetve egyáltalán a hazai internetpenetráció fejlesztését sem feltétlenül a hálózat fejlesztésében, inkább az oktatásban látják a szakemberek. A vélhetően 100 Mrd Ft feletti beruházás összegének hirtelen eltapsolására azonban lelkesen vállalkoznak 2011-es határidővel. Ide a rozsdás bökőt, hogy a választásokig meg fog születni az erről szóló szerződés.

Ott tartunk tehát, hogy durván 30 milliárd Ft-ból van egy sok, és minden, a véleményét felvállalni merő szakember szerint is jogos kritikát kapott, bicegő szörnyszülöttünk. Ez a fejlesztés a hazai informatika paródiája, a stratégiai gondokodást a legmesszebbmenőkig nélkülöző, urambátyámos és pártfinanszírozási alapokon kialakított borzadály. Ennyi pénzből - akár erős marketing támogatást is fizetve - fel lehetett volna építeni és üzemeltetni a Medián Webaudit lista első 10 helyén szereplő web portált, plusz az eddig senki által nem ismert rézfaszúbögöly.hu címen működő, tranzakciókat kezelő, vadonatúj beléptető rendszerrel védett, tárhely- és email szolgáltató szuperbrand-et is. Ezt aztán átadhatták volna az APEH-nek és a korábban Elektronikuskormányzat Központnak, ma aktuálisan MeH Infokommunikációs Államtirkárságnak nevezett szervezetnek, szíves felhasználásra.

Ezúttal - mivel nem értem a helyzetet - a ti tapasztalatotokról érdeklődöm. Elmondom, mi a jelenség.

WiFi router szórja a lakást, a router jól megy, a kábeles végén jön a net ezerrel. A szomszéd szobában is megy a drótnélküli kapcsolat. Amelyik szobában megy a router, ott nem lehet WiFi kapcsolatot létesíteni, illetve úgy tűnt, hogy ez a jelenség. De megy a ping, megy az ftp, az ssh és a http azonban nem, ergo nem lehet böngészni. Ha átmegyek a másik szobába, ott rá tudok lépni a rádiós netre, illetve hát ugye rajta voltam, de ott megjön a http kapcsolat is, és most figyelj, ha visszamegyek a routeres szobába, ott is tudok tovább böngészni. Egyébiránt Vista van, XP-vel ezt soha nem tapasztaltam. A router az XP-s időben is ugyanaz volt.

Szóval ez mi a francos nyavalya lehet?