Éjszakai őrség

Csak ebben az évben 4.7 Mrd Ft-ot fordítanak az Ügyfélkapu-2 rendszer fejlesztésre. Ez sok pénz. Főleg úgy, hogy nem tudjuk, mit kapunk érte. Kíváncsi voltam, mire emlékezik a világháló, nyilvánosan elérhető információkból összeállítotam egy listát, hogy lássuk, mennyibe is került az e-kormányzati szuperszoftver. A 2009-2010-re vonatkozó fejlesztési és üzemeltetési számok még csak erősen alsó becslésként szerepelnek a gyűjtésben.

Megjegyzések
(1) Az Ügyfélkapu első verziójának 2005-ös fejlesztését Baja Ferenc 5 Mrd Ft-ban határozta meg, üzemeltetése valószínűleg megegyezik a 2006-os költségekkel. Így ezek a számok is csak becslések.
(2) A Világgazdaság egy korábbi cikke szerint az elektronikus adó- és járulékbevallást megvalósító Magyar Telekom beruházás összege meghaladta a 3.4 Mrd Ft-ot. Ebben az esetben a publikált számok nagyon messze vannak a valóságtól.
(3) A kifizetésről nincs információ, csak a szerződött összegről.
(4) A költségek 2009-ben becsült értéke 7,5-8,2 Mrd Ft értékre rúghatnak, és 2010-re sem gondolom, hogy kevesebb lenne 2,5-3,0 Mrd Ft-nál.

A számok persze önmagukban nyersek, ismerni kellene a részleteket, ezeket azonban gyakorlatilag lehetetlen megtudni. A jelenleg regnáló e-kormányzati vezetés gyakorlata ugyanis az volt, hogy szinte mindegyik, az Ügyfélkaput valamennyire is érintő fejlesztésre nemzetbiztonsági felmentést kért és kapott, így a pályáztatás, a szállítók és a költségek részletei a nyilvánosság előtt rejtve maradtak. Nem vitatom, hogy a Közponi Rendszer fejlesztésének és üzemeltetésének elenyészőek lennének a költségei. Megfelelő és biztonságos technika létrehozása és fenntartása kizárólag jó szakemberek támogatásával, helyenként pedig csak outsourcinggal megoldható. A piacnak azonban megvannak az ismert számai, ehhez pedig az államnak, mint igényes megrendelőnek nyilván igazodnia kell, különben meg kellene elégednie a "futottak még" kategóriás, önjelölt szakikkal, akikkel tényleg valódi csődtömeg lenne a most csak a csődtömegség állapota felé tartó rendszer. Szóval költeni kell. De nem ennyit, vagy ha mégis ennyit, akkor nem ezért, amit ma szolgáltatásként és rendelkezésreállásként látunk.

A költségekkel kapcsolatban említsük még meg az idei év nagy dobását, a Nemzeti Digitális Közmű projektet. Úgy tűnik, továbbra sem tettek le ennek létrehozásáról, ám a költégeiről jelen pillanatban senki nem tud pontos információt adni. Az NDK támogatottsága meglehetősen gyenge. Gyenge olyannyira, hogy annak létrehozását, illetve egyáltalán a hazai internetpenetráció fejlesztését sem feltétlenül a hálózat fejlesztésében, inkább az oktatásban látják a szakemberek. A vélhetően 100 Mrd Ft feletti beruházás összegének hirtelen eltapsolására azonban lelkesen vállalkoznak 2011-es határidővel. Ide a rozsdás bökőt, hogy a választásokig meg fog születni az erről szóló szerződés.

Ott tartunk tehát, hogy durván 30 milliárd Ft-ból van egy sok, és minden, a véleményét felvállalni merő szakember szerint is jogos kritikát kapott, bicegő szörnyszülöttünk. Ez a fejlesztés a hazai informatika paródiája, a stratégiai gondokodást a legmesszebbmenőkig nélkülöző, urambátyámos és pártfinanszírozási alapokon kialakított borzadály. Ennyi pénzből - akár erős marketing támogatást is fizetve - fel lehetett volna építeni és üzemeltetni a Medián Webaudit lista első 10 helyén szereplő web portált, plusz az eddig senki által nem ismert rézfaszúbögöly.hu címen működő, tranzakciókat kezelő, vadonatúj beléptető rendszerrel védett, tárhely- és email szolgáltató szuperbrand-et is. Ezt aztán átadhatták volna az APEH-nek és a korábban Elektronikuskormányzat Központnak, ma aktuálisan MeH Infokommunikációs Államtirkárságnak nevezett szervezetnek, szíves felhasználásra.