Volna egy tisztességgel teli javaslatom. Elég régi ötlet, de talán most végképp értelmet fog nyerni.
A dolog akkor jutott eszembe, amikor roma integrációról beszélgettem valakivel és említettem neki azt a fajta problémát, hogy a gyerekek nem látnak jó mintákat, anya meg apa reggel nem kelnek és sietnek dolgozni otthonról, nem járnak iskolába, élik világukat, ahogy esik, úgy puffan alapon. Ha jön a segély, irány akár taxival is a szomszéd falu piacára. Láttam.
Emlékeztettem a hallgatóságot, hogy ma már nem feltétlenül jár a segély annak, aki nem járatja rendben iskolába a gyermekét, szóval érzékeny a fogás, de valamelyest keletkezett egy kis fogódzó a rendszerben.
"Aha... Biztos érdekli őket!"
Emígyen jött bal kézről egy rövidebb lemondó, sommás megállapítás.
"Tudod mi van itt? Bemennek reggel a doktorhoz és kérnek igazolást. Rendre.És ha vonakodik kiadni, simán megfenyegetik. Olyan nincs, hogy valakinek kell igazolás és nem jut..."
OK. Értem. Tehát "beteg" az igazolást kérő. Akkor kapjon a betegségének megfelelő kezelést is. Kapjon gyógyszert is. Írjuk fel neki mondjuk egy olyan egy receptre, amit tudunk ellenőrizni olyan szempontból, hogy ki lett-e váltva.
Értitek, ugye? Nem? De hiszen a megoldás itt van az orrunk előtt. Az okos kártya használható arra, hogy a doki a receptet "erre" írja fel, a patikárius aztán kiadja az elektronikus receptre a gyógyszert, az informatika meg szépen lekönyveli, hogy megvásárolták-e a tablettákat a betegek. Szóval ha "a betegek" kontrolra mennek vissza, immár nem lehetne okoskodni, hogy "de hát én kiváltottam meg meg is ettem az összeset, vakuljak meg, ha nem".
Utolsó kommentek