A Match-ban is vásárolok. Újabban - de már hetek óta - ezerrel hárítom a pénztárost, kérve, ne adjon az ezüstös kis matricáiból, mert nem gyűjtöm. Elvből. De rajtam kívül sokan máshogy vélekednek és örömmel ragasztgatják a kis füzeteiket.
A minap fizet előttem egy asszony, kezében véres kardként hozva egy kisebb serpenyőt, mert ugye az jár neki mittudomén milyen konstrukcióban cserébe 86 db ragacsért. Boldogan átadja a kis füzetecskét, mire a pénztáros előszed egy A/4-es fénymásolt űrlapot, és a következő kérdéseket illeti a vevőhöz: neve, pontos lakhelye? Boldog vevő persze bemondja és mámorosan távozik a majdnem ingyen ajándékkal, arról persze fogalma sincs, hogy az adatainak átadása messze nem kötelező a Match weboldalán olvasható feltételek szerint, amik egyébként a mai napon az alábbiak.
Feltételek:
1. Az ajánlat csak a Match üzletekben érvényes.
2. 2009. május 13. szerda és 2009. szeptember 20. vasárnap között minden 1500 Ft-os vásárlás után jár egy bónuszpont.
3. A betelt gyűjtőkártyát 2009. október 11-ig, vasárnapig lehet Bialetti Chic edényekre beváltani.
4. A gyűjtőkártyát nem lehet sokszorosítani és készpénzben kifejezhető értéke nincs.
Ennyi, és nem több.
Kedves Match és akárki akinek a tulajdonában vagy. Érdekelne az adatvédelmi állásfoglalásod a fenti folyamat kapcsán. És az is érdekelne, hogy ha ez a dokumentum létezik és minden próbát kiáll, azt a próbát miért nem állja ki, hogy az adatátadásnak akaratlanul is fültanúja lettem. A fenti szerencsésnek például a mai napig emlékszem a nevére, annyira nem mindennapi volt. A weboldalon megjelentetett Jogi Nyilatkozatot ha meg tetszenek engedni, nem nevezném adatvédelmi állásfoglalásnak.
Fillérekért adunk meg olyan bizalmas információkat magunkról - vásárlási szokások, helyszínek, költési nagyságrendek, trendek, stb. - amiről fogalmunk sincs. Tesszük ezt többek között a hitelkártyánk behúzásakor, bármilyen pontgyűjtő akcióban való részvételkor, internetes és SMS-es szavazáskor, és még sorolhatnám. Persze úgy tűnik, hogy ezért rendesen meg vagyunk fizetve a kapott kedvezményekkel, de ez messze nincs így. Az adatok sokkal értékesebbek és érzékenyebbek 500 Ft-nál évi 2-3 alkalommal. Ha jobban belegondolnánk és védenénk a privát szféránkat, tudatosan elhatárolódnánk ezektől a dolgoktól. A kereskedők meg csak gyűjtsék a forgalmi infót a raktárkészlet változásából. Nem hiszem, hogy az egyéni szokások elemzése olyan sokat hoz a konyhára. Vagy mégis?
*A bejegyzés korábban megjelent a Kockablog-ban.
Utolsó kommentek