A központot és a végeken szolgáló tornyokat (bázisállomásokat) is felújítja a Telenor egy nemrég elkezdődött modernizációs projektjében. Nagyságrendben 300 ember (150 hazai és 150 kínai szakiról van szó) mintegy 3.000 helyszínen 6.000 db logikai ponton végzi el a munkálatokat, melyre a projektmenedzsment két éves időtávot határozott meg. A fejlesztést a rohamosan növekedő adatforgalom indukálta, ami mára már meghaladja a havi 350 TByte-nyi információt. Ez a gigászi szám akkor kap valódi értelmet, ha azt is mellé tesszük, hogy a beszédre fordított forgalom - lévén valahol az is átfordul elektronikus adatcsomagokká - már messze nem éri el a mobil internetezésből adódó forgalmat, lassan már nagyságrendben sem.
A fejlesztés révén jobb felhasználói élményhez jutunk, az új hálózat ugyanis amellett, hogy gyorsabb fel- és letöltési sebességeket ad, gyorsabban építi fel a kapcsolatokat, ami ugyanakkora sebesség mellett is azt az érzést adja, mintha gyorsabb hálózati kapcsolatunk lenne. Emellett növekedni fog a lefedettség, a megbízhatóság és a rendelkezésre állás is, állítják. Meglátjuk.
Kérdésünk volt azzal kapcsolatban, hogy a hálózatfejlesztésben nincs-e nagy kockázat, tekintve, hogy a kormány nem feltétlenül a mobil internetben látja a fejlesztés gerincét, utalva az EU által is támogatott szélessávú fejlesztésekre, ami itthon leginkább a Digitális Közmű projektben látszik megtestesülni. Ide tartozik még az is, hogy az LTE technológia bevezetése a kormány frekvenciagazdálkodási stratégiájától függ. Koller György, a Telenor műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, nem tartanak attól, hogy a kormány a szabályozókon keresztül beavatkozna a piaci versenybe. Mi azért kicsit lehetünk szkeptikusak ebben a kérdésben.
A sajtótájékoztató margójára egy rövid megjegyzést tennék. Korábbi sajtóanyagokból már tudjuk, hogy kínai beszállítóval (ZTE) szerződött a Telenor a teljes hazai hálózati infrastruktúra felújítására. Tegnap megtudtuk, hogy a sokat hivatkozott többszáz millió Eurós beruházás leginkább kétszáz milliót jelent, és ezt is csak listaáron szabad értelmezni. Az a meglátásom, hogy az egyszerű embernek borzalmas összeg 10.000.000 EUR is, a szakmának meg felesleges a listaárakkal dobálózni. Ha azt mondják, 40 Mrd Ft-ot költenek, azzal sem kell szégyenkezni. Ez a szám ráadásul közelebb lehet a valósághoz.
A beruházás a Telenor számításai szerint 2 év alatt térül meg. Arra a kérdésre, hogy ha a listaárral számolnánk, mikorra térülne meg a befektetés, nem kaptunk választ. :)
*A bejegyzés korábban megjelent a Kockablog-ban.
Utolsó kommentek