Éjszakai őrség

Nagyjából semmitmondó cikket közölt az Ügyfélkapu fejlesztéséről az IT Business, Ügyfelek a kapu előtt c. cikkében. Máshol nem láttam nyomát, hogy az anyagot átvették volna, ennek bizonyára alapos oka van. Mondjuk ha nem az üzemeltető cég jegyezné a kommunikációt - ezt igazából nem is érti az ember - a közlés talán nagyobb nyilvánosságot is kaphatott volna. Nyilván nem ez a cél. Némi értetlenségre az is okot ad, hogy a cikkben megszólaltatott Fábos Zsolt - az üzemeltető cég egyik üzletágigazgatója, itt Baja Ferenc magyar hangja - miért lassan fél évtizedes frázisokat puffogtat az Ügyfélkapu regisztrációról és hasonló dolgokról. A szakma a fejét fogja, és nézi az újság címoldalát, mit is olvas tulajdonképpen: ingyenes reklámújságot, vagy napi bulvár szemetet. De nem, egy informatikai szaklapról van szó, amely épp teret ad az Ügyfélkapu-2 projekt szánalmas marketingjének. Nem beszélek a cikk tárgyi tévedéseiről (pl. mire is jó valójában az eBev), és kimondottan örülök annak, hogy nem közöltek a regisztrációkról diagramot. Tudjuk, monoton növekedő a vonal, és most, hogy már csaknem örök időkre érvényes marad a regisztráció, nem is fog lehanyatlani. Van - hiszen mondogatják - vagy 800.000 szerencsés, aki "ügyfélkapuzik", ezt az információt azonban senki nem erősítette meg hitelt érdemlően. A regisztrációk száma biztosan ennyi, ki vitatná. De ez vajon egyezik-e a valódi felhasználók számával?

Van néhány figyelemreméltó mondat, amiről azonban említést tennék, az első így hangzik:"A működést két központ fogja támogatni: amennyiben az éppen üzemelő központban működést veszélyeztető technológiai-technikai probléma keletkezik, akkor a másik központ veszi át a feladatokat minimális szolgáltatáskieséssel." Ez azt jelenti, hogy óriási hardver beruházást hajt végre az e-kormányzat, hiszen a ma működő teljes infrastruktúrát meg kell kétszerezni. Az ugyanis nehezen lenne hihető, hogy egy kisteljesítményű tartalékrendszert állítanának a jelenlegi éles üzemű szolgáltatás mellé kisegítésnek. A jelenlegi rendszer teljesítmény-felvevő képességéről megoszlanak a szakmai vélemények. Egyes csúcsterhelések idején meglepően jól tud teljesíteni, más alkalmakkor azonban - szintén meglepő módon - elemi hibákat produkál. Ilyen értelemben azt kell kijelentenünk, hogy a kétközpontú működés önmagában nem fog megoldást adni az instabil üzemre, az architektúra magját is újra kell tervezni. Van az anyagban erre is utalás, de ez épp annyira tűnik őszintének és magabiztosnak, mint az úthenger alatt fekvő ember mosolya.

A következő nagyon szép állítás így hangzik: "A másik központ záloga az üzembiztonságban akkor is, amikor valamilyen fejlesztés vagy szolgáltatásbővítés megy végbe a folyamatosan bővülő rendszeren. Itt a szakemberek tesztkörnyezetben tudják vizsgálni a fejlesztések hatását – az esetleges hibák nem az éles rendszert terhelik." Ez kérem akkora marhaság, amin csak kínjában tud mosolyogni az, aki valaha is komoly éles üzemű rendszert tervezett. Feltételezem, hogy nem most, a kétközpontú működésre átállva alakítanák ki a tesztrendszert. Ha így lenne, ez lenne a legszomorúbb történet az e-kormányzati fejlesztési fiaskók sorában. Ha meg nem, akkor mit is jelent ez a mondat?

Említ még a cikk "monolitikus" rendszert, írja, hogy a jelenlegi szoftver nem két központra lett tervezve. Bizton állítom, nagy összegben lefogadja bárki szoftverfejlesztő vagy üzemeltető, hogy a jelenlegi alkalmazás nem egy szerveren, sőt, nem is egyrétegű architektúrán fut. Alapjában véve egy jól működő megoldást két központra áttenni nem annyira fejlesztési, mint inkább üzemeltetési kérdés lenne. A hangsúly azonban a "jól működő" kitételen van. Egyébiránt ha nagyon távolról akarom ezt a dolgot szemlélni, úgy is mondhatnám, hogy a szerver csomópontok közt nem egy sima hálózati, hanem egy távoli kapcsolatot kell kiépíteni és menedzselni. Ez persze elmondva egyszerűnek tűnik, nem az, de nincs benne nagy tudomány, létező és régóta kipróbált technológiákat kell üzembe venni. A feladat említése inkább egy kis önfényezés a szélesnek mondott felhasználói közösség részére, de valljuk be, a szakma ezt nem eszi meg. Tetszett volna itt egy keveset a szolgáltatás orientált architektúráról említést tenni - ha ugyan valóban van a tervben ilyen - vagy a távoli központok kialakításáról csepegtetni némi infót. Ezt megérdemelte volna a szakmai olvasó.

Én egyébként tudok olyan rendszert mutatni kapásból, amihez ha kiegészítő rendszert kapcsolunk, az új messze nem lesz jobb, és gyorsabb sem. A példa esetében persze lehet stabilitásról beszélni, de az ilyen típusú biztonság szinte minden álló rendszerre igaz. Ha nem kapcsoljuk be a szoftvert, az csak igen nehezen fog hibázni.

No és jön a kedvenc mondatom, egy igazi gyöngyszem, ami aztán eloszlatja az Ügyfélkapu-2 projekttel kapcsolatos összes reményteli várakozásunkat: "A felhasználó mindebből csupán azt érzékeli majd, hogy megváltozik az Ügyfélkapu külalakja és funkcionalitása, továbbá egyszerűsödik az ügyintézés – azaz kevesebb kattintásra lesz szükség ahhoz, hogy eljussunk a megfelelő ügyintézési helyre." Ezt most lefordítom. Az Ügyfélkapu-2 fejlesztési projekt egyáltalán nem szól aról, hogy újabb mérföldkő mellett haladjon el az elektronikus ügyintézés. Vettek egy csomó vasat, azt legalább lehet árammal, IP-vel, meg klímával táplálni, lehet menteni a rajta lévő bármit, szóval lehet körülötte nyüzsögni és plusz X embert felvenni a kezelésére, de ez az egész csak porhintés... Mit fog ehhez a finanszírozó EU szólni, de legfőképpen mit fog ebből érzékelni a végponton ülő könyvelő, aki leginkább csak gyors és mindenkor rendelkezésre álló rendszert várna el? "A remények szerint könnyebb lesz elérni az ügyleírásokat is." Na ez aztán tényleg nagyon fajsúlyos e-ügyintézési kérdés, valódi nagy szégyenfolt volt eddig is (ha valaki sértődne, ezt itt pont nem komolyan mondom, ez tetszik a legjobban az egész portálon), szóval felteszi a projekt az i-re a pontot rendesen. Igazán vártuk ezt az ütős, XXI. századi megoldást a problémára. Reméljük, legalább webkettes lesz.